Amikor az útbaigazító tábla reklámként is működik
A Korona Hotel, a Hotel Romantik és a Beatles múzeum táblái irányt mutatnak, közben a célpontok nevét is jól láthatóvá teszik.
Mit veszel észre a reklámon?
Válassz egy választ a fotó alapján, majd olvasd el az indoklást. Ez a bevezető kérdés segít megfigyelni az eset lényegét; pontszámot nem ad.
Miért érdekes ez a fotó reklámpszichológiai szempontból?
A legjobb válasz:
Megfigyelés
Közlekedési táblák mellett három irányjelző látható. A sárga-fekete Korona Hotel tábla egyenesen mutat. A hasonló Hotel Romantik tábla jobbra irányít, és jelzi, hogy a cél 200 méterre van. Mindkettőn ágyat ábrázoló jel szerepel. A barna-fehér Beatles múzeum tábla szintén egyenesen mutat, és a zenekar négy tagjára utaló grafikát használ. Sok tábla kerül egyszerre a járművezető látóterébe.
Választási architektúra
Az irány, a távolság és az ágyat ábrázoló jel gyorsan érthető. Ezek segíthetnek abban, hogy az utazó időben döntsön a továbbhaladásról vagy a kanyarodásról. A nevek közvetlenül a döntés helyén jelennek meg, ezért az útbaigazítás egyben reklám is. A Beatles név és a négy arcot idéző grafika azok figyelmét is felkeltheti, akik eredetileg nem keresték a múzeumot. A sok közlekedési tábla megosztja a figyelmet. A két szálloda hasonló színvilága rögtön jelzi, hogy szálláshelyekről van szó, ugyanakkor könnyebben össze is keverhetők. A fotóból nem derül ki, hány új vendéget vagy látogatót hoztak a táblák.
Alternatív magyarázat
Ezek elsősorban útbaigazító táblák. Annak segíthetnek a legtöbbet, aki már ismeri vagy keresi a célpontot. Reklámhatásuk valószínűleg kisebb annál, mint amit egy ajánlatot, árat vagy egyedi előnyt bemutató hirdetés elérhet. A fotóból a táblák engedélye, kihelyezésük időtartama és tényleges észlelhetősége sem állapítható meg.
Döntési fék
Az irányjelző megmutatja, merre találod a helyet. Az árról, a szolgáltatás minőségéről és arról, hogy neked megfelelő-e, külön kell tájékozódnod.
Marketinges tanulság
Ha egy útbaigazító tábla közelében csak néhány másodperc áll rendelkezésre, rövid nevet, egyértelmű nyilat, jól ismert jelet és szükség esetén távolságot használj. Az olvashatóság és a közlekedés biztonsága fontosabb az apró arculati részleteknél. Külön mérd, hogy az emberek megtalálják-e a helyet, emlékeznek-e a névre, és érkezik-e új látogató a tábla hatására.
Etikai szempont
Közlekedési környezetben a biztonság az első. Az útbaigazító tábla legyen pontos, jól olvasható, karbantartott és megfelelően engedélyezett. A megjelenése ne keltsen olyan benyomást, mintha a szolgáltatás hivatalos minőségi jóváhagyást kapott volna.
Gondold tovább az esetet.
Három kérdés segít eljutni a megfigyeléstől az ellenőrizhető következtetésig. Válaszolj a saját szavaiddal, és különítsd el a fotón látható részleteket a még ellenőrizendő magyarázattól. A kérdések az általam hallgatott kurzus témáihoz kapcsolódnak; egyedi kampányhatást nem mérnek.
Mit tudsz megmutatni a fotón?
Válassz egy feliratot, árat, képi elemet vagy elhelyezési részletet, amelyre az értelmezésedet építed. Írd le úgy, hogy egy másik olvasó is megtalálja. A feltételezett vásárlói reakciót külön mondatban jelöld.
Kapcsolódó fogalom →Mennyire könnyű másik lehetőséget választani?
Keresd meg az elsőként kínált, kiemelt vagy előre beállított lehetőséget. Nézz meg mellette legalább egy alternatívát, annak teljes árát és a visszalépés módját. Figyeld meg, hol kell külön információt keresned.
Kapcsolódó fogalom →Milyen adat változtatna a véleményeden?
Írj fel egy másik lehetséges magyarázatot, majd nevezd meg, milyen adat vagy összehasonlítás döntene köztük. A reklám tetszését, az ajánlat megértését és a vásárlást kezeld külön eredményként.
Kapcsolódó fogalom →Mit tesz hozzá ehhez az esethez a könyv?
Az irányjelzők valódi döntési helyzetben jelennek meg: továbbhaladjunk vagy forduljunk jobbra? A könyvrészlet szerint a vásárláson kívül más döntéseket is több lépésben hozunk meg. Itt a nyíl, a távolság és az ágyat ábrázoló jel gyorsabbá teszi a tájékozódást, a célpont neve pedig reklámként is hat.
Az idézet forrása: Online Marketing és PszichológiaKapcsolódó fejezet: 05 · Tipológiák, típustanok„Alapvetően öt fázisból áll, hogy milyen döntést hozunk meg egy vásárlás (vagy bármilyen döntéshelyzet) során.”Dajka, G. (2023). Online Marketing és Pszichológia (1. kiadás). Online Forgalomnövelő Marketing Kft. (19. o.)
Kapcsolódó források
- Amos Tversky és Daniel Kahneman (1974): Judgment under Uncertainty: Heuristics and BiasesScience, 185(4157), 1124–1131
- Amos Tversky és Daniel Kahneman (1981): The Framing of Decisions and the Psychology of ChoiceScience, 211(4481), 453–458
- Robert B. Zajonc (1968): Attitudinal Effects of Mere ExposureJournal of Personality and Social Psychology, 9(2, Pt.2), 1–27
- Sheena S. Iyengar és Mark R. Lepper (2000): When Choice Is Demotivating: Can One Desire Too Much of a Good Thing?Journal of Personality and Social Psychology, 79(6), 995–1006
- Alexander Chernev, Ulf Böckenholt és Joseph Goodman (2015): Choice Overload: A Conceptual Review and Meta-AnalysisJournal of Consumer Psychology, 25(2), 333–358
- Sarah C. Shaw, Georgia Ntani, Janis Baird és Christina A. Vogel (2020): A Systematic Review of the Influences of Food Store Product Placement on Dietary-Related OutcomesNutrition Reviews, 78(12), 1030–1045
- S. Campbell és munkatársai (2014): A Mixed-Method Examination of Food Marketing Directed Towards Children in Australian SupermarketsHealth Promotion International, 29(2), 267–277
A források az általános mechanizmus szakmai hátterét adják. Az adott fotóhoz nem tartozik egyedi kísérleti vagy forgalmi mérés.
