A reklámtáska párbeszédet játszik el
Két élénk színű táska chatüzenetként jeleníti meg a marketingproblémát és a goformarketing választ, így a hordozott tárgy önálló reklámfelületté válik.
Mit veszel észre a reklámon?
Válassz egy választ a fotó alapján, majd olvasd el az indoklást. Ez a bevezető kérdés segít megfigyelni az eset lényegét; pontszámot nem ad.
Mi teszi a táskát önálló reklámfelületté?
A legjobb válasz:
Megfigyelés
Az egyik táskán az „ATOM jó az új reklámod!” kérdés-felelet, a másikon a „Sos, kell egy marketing terv!” helyzet jelenik meg chatbuborékokban. Mindkettő válaszában a goformarketing név szerepel.
Humor és megjegyezhetőség
A táska a chatbuborékokat használja egy elképzelt beszélgetés formájaként. A reklám vagy marketingterv iránti igényt egy rövid válasz a goformarketing névhez köti. A szolgáltató ezért a probléma megoldási pontján jelenik meg. A forma attól ismerős lehet, hogy a néző napi kommunikációs helyzetet ismer fel benne; tényleges ügyfélajánlást a grafika nem igazol. A két színes tárgy hordozhatóvá teszi a reklámot, de a mozgás és a táska gyűrődése korlátozhatja az olvasást. A poén, a márkanév és a szolgáltatás felidézését érdemes külön kezelni.
Alternatív magyarázat
A beszélgetésforma játékos és gyors, de a szolgáltatás szakmai tartalmáról kevés információt ad.
Döntési fék
A néző a poén után fel tudja idézni a márkanevet és a szolgáltatási kategóriát?
Marketinges tanulság
A chatgrafikát azonos méretű, egyszerű név- és szolgáltatásfeliratos táskával hasonlítsd össze. Mutasd meg röviden, részben takart vagy hordott helyzetben is, majd kérdezd vissza a céget és azt, miben segít. A történet kedvelése önmagában kevés, ha a válaszban nem marad meg a szolgáltató. A kapcsolatfelvételt külön, a tárgyhoz rendelt rövid címmel lehet követni. Ne mutasd a kitalált párbeszédet dokumentált ügyfélvéleményként.
Etikai szempont
A táskán szereplő beszélgetés legyen egyértelműen reklámgrafika, és ne utánozzon valós ügyfélüzenetet megtévesztő módon.
Állítás, mechanizmus, kockázat – és amit még nem tudunk
A fotó megfigyelést tesz lehetővé, nem bizonyít önmagában kampányhatást. Az alábbi négy pont szerzői elemzési támpont, nem mérési eredmény vagy jogi jóváhagyás.
A konkrét reklám jogi megfelelését az állítások, a termékkategória és a tényleges megjelenítés alapján külön kell ellenőrizni.
Saját hirdetésedet szeretnéd így áttekinteni? Szakmai kapcsolat és együttműködés →
Gondold tovább az esetet.
Három kérdés segít eljutni a megfigyeléstől az ellenőrizhető következtetésig. Válaszolj a saját szavaiddal, és különítsd el a fotón látható részleteket a még ellenőrizendő magyarázattól. A kérdések az általam hallgatott kurzus témáihoz kapcsolódnak; egyedi kampányhatást nem mérnek.
Mit tudsz megmutatni a fotón?
Válassz egy feliratot, árat, képi elemet vagy elhelyezési részletet, amelyre az értelmezésedet építed. Írd le úgy, hogy egy másik olvasó is megtalálja. A feltételezett vásárlói reakciót külön mondatban jelöld.
Kapcsolódó fogalom →A poénnal együtt a termék is megmarad?
Rövid szünet után külön próbáld felidézni a poént, a márkát és az ajánlatot. Nevezd meg, mi kapcsolja a humort ehhez a termékhez. Ha a kapcsolat magyarázatot igényel, gondold végig, a célközönség ismeri-e a szükséges utalást.
Kapcsolódó fogalom →Milyen adat változtatna a véleményeden?
Írj fel egy másik lehetséges magyarázatot, majd nevezd meg, milyen adat vagy összehasonlítás döntene köztük. A reklám tetszését, az ajánlat megértését és a vásárlást kezeld külön eredményként.
Kapcsolódó fogalom →Mit tesz hozzá ehhez az esethez a könyv?
A könyvrészlet a megjegyzés és a vásárlás közé tesz határt. A táskán ehhez egy köztes kérdés is kell: a néző a beszélgetés után a goformarketing nevet és a szolgáltatást is azonosítja-e? Ezt érdemes megvizsgálni, mielőtt az emlékezetes formához üzleti eredményt rendelünk.
Az idézet forrása: Online Marketing és PszichológiaKapcsolódó fejezet: 09 · Online reklámcsatornák„De attól még, hogy megjegyezte a reklámunkat, nem feltétlenül fog vásárolni – hacsak nem impulzív vásárlásról van szó – bár tény, hogy ez az első lépés.”Dajka, G. (2023). Online Marketing és Pszichológia (1. kiadás). Online Forgalomnövelő Marketing Kft. (94. o.)
Kapcsolódó források
- Robert B. Zajonc (1968): Attitudinal Effects of Mere ExposureJournal of Personality and Social Psychology, 9(2, Pt.2), 1–27
- Martin Eisend (2009): A Meta-Analysis of Humor in AdvertisingJournal of the Academy of Marketing Science, 37, 191–203
- Rik Pieters és Michel Wedel (2004): Attention Capture and Transfer in Advertising: Brand, Pictorial, and Text-Size EffectsJournal of Marketing, 68(2), 36–50
- Jacob L. Orquin és Simone Mueller Loose (2013): Attention and Choice: A Review on Eye Movements in Decision MakingActa Psychologica, 144(1), 190–206
- R. Matthew Montoya, Robert S. Horton, Jack L. Vevea, Martyna Citkowicz és Elissa A. Lauber (2017): A re-examination of the mere exposure effect: The influence of repeated exposure on recognition, familiarity, and likingPsychological Bulletin, 143(5), 459–498
A források az általános mechanizmus szakmai hátterét adják. Az adott fotóhoz nem tartozik egyedi kísérleti vagy forgalmi mérés.
Záró tudáspróba: mit viszel magaddal?
Három kérdés az eset tanulságairól. Minden kérdésnél egy választ jelölj meg; az értékelés megmutatja, melyik összefüggést érdemes újra átnézned.
Ez az egy eset megértését ellenőrzi, nem általános tudásszintet mér. A válaszok nem kerülnek mentésre vagy elküldésre.
