Két Lay’s Fromage csomagolás: az újdonságérzet minimális eltérésből
A csomagolási változat frissességet vagy eltérő terméket sugallhat, még akkor is, ha az íz és a tartalom nagyon hasonló.
Tippelj, mielőtt elolvasod az elemzést.
Itt nincs pontszám, megfelelési küszöb vagy elvárt eredmény. Akár nagyon nehéz, becsapós kérdésbe is belefuthatsz; a nehézséget a válaszod után mutatjuk meg.
Két hasonló ízű Lay’s-csomagolás láttán mi legyen az első ellenőrzés, mielőtt „új terméknek” tekintjük az egyiket?
A legjobb válasz:
Megfigyelés
Azonos vagy nagyon hasonló ízmegnevezés két eltérő vizuális változatban jelenik meg egymás mellett.
Csomagolás és színkódolás
A megszokott márkajegyek biztonságot, a módosított grafika újdonságot ad. Ez egyszerre csökkenti a kipróbálási kockázatot és kelthet friss választékérzetet.
Alternatív magyarázat
Lehet, hogy csomagolásváltás, eltérő piac, kiszerelés vagy receptkülönbség látható. Ezt a termékadatokból lehet eldönteni.
Döntési fék
Ellenőrizd a nettó tömeget, az összetevőket és az egységárat; a grafikai frissítést ne kezeld termékelőnyként.
Marketinges tanulság
Csomagolásváltáskor őrizd meg a felismerhetőséget, és jelöld egyértelműen, ha recept vagy kiszerelés is változik.
Etikai szempont
A grafikai változtatás ne rejtse el a kisebb nettó tömeget vagy más, fogyasztónak lényeges módosítást.
Ugyanez a reklám hat tananyagterület szerint.
A keret az általam hallgatott kurzus témáit kapcsolja össze: kommunikáció → percepció → attitűd → motiváció → döntés → vásárlói út. A szöveg szakmai hipotézis, egyedi kampányhatást nem mér.
Forrás, üzenet, csatorna
A kommunikátor a képen azonosítható márka vagy értékesítési hely. Ebben a terepi helyzetben a csatorna: Csomagolás. Az üzenet lényege: A csomagolási változat frissességet vagy eltérő terméket sugallhat, még akkor is, ha az íz és a tartalom nagyon hasonló.
Kapcsolódó fogalom →Kitettség → figyelem → értelmezés
A kitettséget az elhelyezés teremti meg. A figyelmet elsősorban ez a mechanizmus ragadhatja meg: Csomagolás és színkódolás. A helyzet valószínű értelmezése: A megszokott márkajegyek biztonságot, a módosított grafika újdonságot ad. Ez egyszerre csökkenti a kipróbálási kockázatot és kelthet friss választékérzetet.
Kapcsolódó fogalom →Kognitív, affektív, konatív
Elsősorban az érzelmi viszonyulásra és a cselekvési készségre hathat; a tudatos értékelés később kapcsolódhat be.
Kapcsolódó fogalom →Melyik célt hozhatja előtérbe?
Az élményhez, az identitáshoz vagy a társas kapcsolódáshoz kötődő motivációt hozhatja előtérbe.
Kapcsolódó fogalom →System 1 és 2, centrális és perifériás út
A gyors, System 1 jellegű felismerést segítheti. Nagyobb tétű döntésnél érdemes System 2 módon, tudatosan is ellenőrizni az ajánlatot. A centrális és a perifériás feldolgozási út egyszerre is működhet. A látható ajánlat vagy adat mérlegelhető, közben a forma és a környezet gyorsan értelmezhető jelzéseket ad.
Kapcsolódó fogalom →Melyik szakaszban hat, és meddig terjed a következtetés?
A felismeréstől a megtartásig több szakaszt is támogathat, mert a következetes vizuális kód a vásárlás előtt és után is jelen marad. Az elemzés korlátja: Lehet, hogy csomagolásváltás, eltérő piac, kiszerelés vagy receptkülönbség látható. Ezt a termékadatokból lehet eldönteni.
Kapcsolódó fogalom →Mit tesz hozzá ehhez az esethez a könyv?
A csomagolási változat frissességet vagy eltérő terméket sugallhat, még akkor is, ha az íz és a tartalom nagyon hasonló. A rövid könyvmondat az egységességet nevezi meg alapelvként, ezért az eltérő felületek és változatok közös felismerési pontot igényelnek.
Az idézet forrása: Online Marketing és PszichológiaKönyvlabor: 10 · Brandépítés„A kulcsszó az egységesség.”Dajka, G. (2023). Online Marketing és Pszichológia (1. kiadás). Online Forgalomnövelő Marketing Kft. (167. o.)
Kapcsolódó források
- Amos Tversky és Daniel Kahneman (1981): The Framing of Decisions and the Psychology of ChoiceScience, 211(4481), 453–458
- Robert B. Zajonc (1968): Attitudinal Effects of Mere ExposureJournal of Personality and Social Psychology, 9(2, Pt.2), 1–27
- Sheena S. Iyengar és Mark R. Lepper (2000): When Choice Is Demotivating: Can One Desire Too Much of a Good Thing?Journal of Personality and Social Psychology, 79(6), 995–1006
- Alexander Chernev, Ulf Böckenholt és Joseph Goodman (2015): Choice Overload: A Conceptual Review and Meta-AnalysisJournal of Consumer Psychology, 25(2), 333–358
A források az általános mechanizmus szakmai hátterét adják. Az adott fotóhoz nem tartozik egyedi kísérleti vagy forgalmi mérés.
